Amikor egy baráti társaságban a Queen zenéje kerül szóba, általában Freddie Mercury utánozhatatlan hangja és egyénisége az, amit a Queen egyedülálló sikere titkának tudnak be. Pedig jobban belegondolva, a Queen 4 tündöklő csillag együttállásának eredménye, az egyedülálló hangzáshoz pedig a tagok profi egyéni kvalitásán túl még valami hozzájárul!
A Red Special (vagy Old Lady), melyhez a következő sorokban próbállak kicsit közelebb varázsolni titeket.
Szóval a Red Special nem más, mint Brian May édesapjával (Harold May) 1963-64-ben kézzel készített gitárja, a hangszer mely már több mint 5 évtizede kápráztatja el csodálatos, és egyedi hangjával a közönséget.
A család akkoriban nem volt olyan anyagi körülmények között, hogy az ifjú Brian Harold May megengedhessen magának egy Fender, vagy Höfner gitárt, ezért édesapjával, a saját tervei és elképzelései alapján nekiláttak megépíteni a hangszert. Akkoriban a hangszerkészítéshez jelenleg használt trópusi faanyagokat még elég nehezen (és borsos áron) lehetett elérni Európában, ezért a rendelkezésre álló lehetőségekkel kellett számolniuk.
A gitár teste tölgyfából készült, ez nem egy hangszerkészítéshez gyakran használt faanyag. A tölgyfa elől-hátul és oldalt is mahagóni furnér borítást kapott.
A test üreges, tehát kvázi egy fél-akusztikus gitárról beszélhetünk, a tömör test kinézete ellenére.
A nyak mahagóniból készült, egy „százéves iszlám” kandallóköpenyből, mely a család egyik barátjától származott. A nyakat kézzel formázta a kívánt formára, ezt a munkát nehezítette a fa kora és minősége.
Brian May elmondása szerint féreglyukak is voltak az anyagban, amelyeket gyufaszálakkal töltött meg.
A nyak a megszokott gitárokhoz képest jóval vastagabb, és egyedinek számít a nyakmerevítő pálca kialakítása is, mely a gitár nyakától a nyakrögzítő csavarig húzódik és ahhoz csatlakozik.
A nyakat egy 24 bundos, szintén tölgyfából készült és feketére színezett/lakkozott fogólap borítja, mely szintén egyedinek számít, hiszen a legtöbb hangszert 21-22 bundos fogólappal szerelnek. Ennek ellenére a menzúrahossz, tehát a 0 érintő és a húrláb közötti hossz szokatlanul rövid, mindössze 610 mm.
Összehasonlításképpen: a Gibson Les Paul gitárok 624 mm, a Fender Stratocaster gitárok 648 mm-es menzúrával készülnek. Ennek és a vastag nyaknak köszönhetően a gitár inkább a vékony és hosszú ujjú gitárosok számára biztosít kényelmes játékot.
A gitár egyedi, lebegő tremolo szerkezetet kapott, mely talán az egyik legfontosabb meghatározója Brian rendkívül egyedi gitárjátékának. A tremolo szerkezetet egyébként egy korabeli motorkerékpár szeleprugói tartják ellen a húrok feszítőerejének, és az egész tulajdonképpen egy késen (knife edge) felülve „lebeg” a testben. Ez nagyon finom nyújtásokat tesz lehetővé.
Hogy az egyedi megoldások sorát folytassuk, érdemes egy pillantást vetni az elektronikára is. A hangszer 3 úgynevezett single coil hangszedővel szerelt, melyek egyesével ki-be kapcsolhatóak, valamint egyesével megváltoztatható a mágnestekercsek polaritása is. Ezért 6 db kapcsoló, 3 on-off és 3 fáziskapcsoló került a hangszerre. Így összesen több mint 20 különböző hangszínt lehet a gitárból kihozni, és Brian előszeretettel ki is használta a gitárnak ezen lehetőségeit is.
Tulajdonképpen tizenéves korom óta fájt a fogam egy ilyen, vagy ehhez hasonló hangszerre, de az eredetihez hasonló másolatok ára megközelíti a 1,5 millió forintot. Emiatt egy isteni szikra következtében 2020 októberben úgy döntöttem, hogy megpróbálkozom én is a megépítésével. Célom, egy az eredeti anyaghasználattal, az eredeti technológia szerint elkészített hangszer megalkotása volt. Szakirodalmat bőven találtam az interneten, és nagyon sok jó kapcsolatra tettem szert hazai és nemzetközi viszonylatban is az építés során. Korábban nem is gondoltam volna, hogy világszerte ennyien megpróbálkoztak a gitár megépítésével.
Az elektronika alkatrészein és a hangolókulcsokon kívül valamennyi részét magam készítettem a hangszernek. Az eredeti elképzeléseimet többnyire sikerült véghez vinnem, megvalósítanom. Bár az út helyenként rögösnek bizonyult, többször nekirugaszkodva egyes alkatrészek legyártásának, végül 2021 júliusára elkészültem a Red Special-al.
Az utolsó néhány hét kissé szoros volt, hiszen a 28. balatonszemesi Queen tábor egyik programja egy Red Special bemutató volt. A bemutató előtti éjszaka még az egyik forrasztás következtében meghibásodott kapcsoló helyreállításán dolgoztam, végül a bemutatóra tökéletesen elkészült állapotban érkezhetett meg a hangszer.
A bemutatót Váradi Valentinnel, a Hungarian Rhapsody zenekar gitárosával tartottuk meg, aki a hangszerismertetőt és technológiai bemutatót követően végül „lefújta” a VOX AC 30-as erősítőkkel a közönség haját, és bemutatta, hogy a gitáron felül mik azok az eszközök és megoldások, amikkel Brian May ezt a rendkívül egyedi hangzást elérte.
Ilyen többek között a 6 pennys érmével való pengetés, a Treble Booster, amivel tulajdonképpen a hangszer faanyaghasználatából fakadó „tökéletlenségét” (középtartomány kiemelése) ellensúlyozták eredetileg.
De a hangzást jelentősen befolyásolja, a csöves VOX AC30 erősítők elképesztő hangja, a TC gmajor2 multieffekt processor és sok egyéb kiegészítő, amivel a 3 erősítős Wet/Dry/Wet rendszert kialakították.
Egy dolgot azonban mindenképpen le kell szögeznünk. Bár a technológia akár kicsiben, akár nagyban némi (nem kis) pénzügyi ráfordítással összehozható, az igazi „SOUND” azért mégiscsak Brian May kezeiben van.
Szerző: Varga Balázs